Családfa

DR BÁRÓ BELEZNAY GYÖNGYIKE E.A

Dr. báró Beleznay Gyöngyike családfájának megszerkesztésére családfa kutatást végeztünk. Nemesség szerzések, leszármazás igazolására, Bárdossy Péter családfa kutatót kértük fel. A kutató munka során a következő családokhoz kötöttük a családfát, Beleznay, Medveczky, Kiszely, Hlatky családok. Apai ág: Beleznay család, anyai ág: Kiszely család, Medveczky család, Hlatky család. A családokról röviden: Beleznay Család: (1635) Címeres nemeslevelet II. Ferdinánd királytól 1635. jan. 17. Beleznay Ferenc kapott. Medveczky Család: (1280): Árva vármegyéből származik. Első ismert őse Miklós és Gergely 1280–1290-ben medve-patakán és Geras 1290-ben Kis-Besztereczen volt birtokos. Mária királynő 1393-ban Andrásnak, továbbá Péternek és Vitusnak 3 telket adományoz, a mit Zsigmond király 1399-ben megerősít. A család leszármazása az 1574-ben élt Jánostól szakadatlan terjed. Kiszely Család (1262): Őseik Izumbar íjász és Hough kőfaragó, akik 1262-ben IV. Béla királytól Liptó vár aljában háromekényi földet nyertek adományba. Az adományt 1341. március 31-én Róbert Károly király megerősítette. Zsigmond király 1399. évi augusztus 11-én királyi adományban újra megerősítette. László fia Péter részére adományt adott Hadász birtokra. Látható, hogy anyai ágon nagyon sok a felvidéki evangélikus család. (1753 őszén Szarvasról, Csabáról, Mezőberényből és Orosházáról mintegy 300 család kel útra Nyíregyházára, ezek a családok felvidéki betelepült családok voltak)
BELEZNAY CSALÁD - APAI ÁG

Beleznay család Somogy vármegye régi családja; ott fekszik ősi fészkük Belezna község, (Nagykanizsától 15 kilométerre délre),melyet már a XIV. században bírtak, s melytől nevüket is vették. A török időkben a Beleznayak is Vas és Sopron vármegyékbe húzódnak. A család őse András, ki II. Ferdinándtól új adományt nyert Pest vármegyében s innen ered a család későbbi virágzása. Unokája II János (szül. 1673., megh. 1754) II Rákóczi Ferenc alatt a kuruc seregben szolgált, s a nemzeti ügy bukásával a császáriakhoz pártolt. Mint tábornok nagy érdemeket szerzett 1735-ben a Pero-féle lázadás leverésében. Egyike volt azoknak, kik 1741. Pest megyében, legjobban buzgólkodtak a Mária Terézia védelmére gyűjtött csapatoknak szervezésében és begyakorlásában. Huszárezrede élén az 1742. hadjáratban tüntette ki magát, amidőn a porosz sereget annyira nyugtalanította, hogy az Brünn alól kénytelen volt elvonulni. Részt vett a Rajna melléki és belgiumi hadjáratokban is. Veje volt Grassalkovich Antal perszonálisnak. Unokája I. Sámuel (megh. 1818.) ifjú korában katonáskodott, később Pest vármegye táblabírája lett s mint ilyen 1800 okt. 30. báróságot, 1805 okt. 25. pedig grófi rangot nyert. Hasonnevű fia által agyonlövetett, melyért az vérpadra jutott. Barsy Zsuzsannától származott gyermekei közül Károly (szül. 1804., megh. 1846.) és Ferenc (szül 1812., megh. 1887.) 1848-49-iki honvédkapitány utódai élnek jelenben.
MEDVECZKY CSALÁD - ANYAI ÁG

A Medveczky család Árva vármegye ős régi nemes családaiból való, melyek a nevezett megyének ős erdeit a magyar honfoglalás korában megtelepíték. A jelenleg is terjedelmes ágakon virágzó családnak tagjai, sőt egyes ágai gyakran az ősi, valódi Medveczky vezeték nevet elhagyva, más elnevezések alatt is éltek, a nélkül, hogy ez által jogaikban csorbát szenvedtek volna. Így egyik ág Urszinyi, a másik Medve és Medvesy, a harmadik Baër, negyedik Kaftán, az ötödik Tomovics, a hatodik Laurovics stb. vezeték neveket használtak hosszabb ideig, azonban az újabb időben többnyire mindnyájan visszatértek az ősi Medveczky név viselésére. – A család főképen két fő vonalra oszlik, az egyik katólikus, a másik evangélikus vallású; ama vonal főleg a medvedzei, ez utóbbi a kis-bisztereczi birtokokon, és ezen fölül mindkét vonal egyéb megyékben is elterjedve. Dr báró Beleznay Gyöngyike őse Urszinyi János (Eperjesen), ki nevét a Medveczkyről változtatta Urszinyire. Urszinyi János (Lásd Medveczky II. tábla) evangélikus lelkész, szégyelli nagyapját, ezért nevét Urszinyira változtatja. Felesége: Fornet Zsuzsi. Gyermekeik: József, Lajos és János. Vallás tekintetében a nemzetség két felekezet között oszlott meg a régi időkben. Ma már azonban igen jelentős számban fordul elő görög katolikus vallású nemzetségtag is, sőt kisebb létszámmal, de egyéb felekezet tagjai is vannak nemzetségünkben.
KISZELY CSALÁD - ANYAI ÁG

Kiszely, Benedekfalvi Ősi birtokadományos család, amely közös törzsből származik a Bobrovniczky és a Középsőmalatini Pethő alias Kyszel családdal. Őseik Izumbar íjász és Hough kőfaragó, kik 1262-ben IV. Béla királytól Liptóvár aljában három ekényi földet nyernek adományba. Az adományt 1341 március 31-én Róbert Károly király megerősíti. Zsigmond király 1399. évi augusztus 11-én László fia Péter részére adományt ad Hadász birtokra Liptószentmiklóstól 15 kilométerre nyugatra, ma Bobrovnik, Szlovákia, honnan Benedek de Hadász a nevét veszi, majd a család 1438 óta a Kissel (Kyszel) családnevet kezdi használni. Benedek dédunokája Mihály birtokot szerez a Hauch Polkó utódai által alapított Benedekfalván (Liptószentmiklóstól 5 kilométerre keletre) és 1511 óta Benedekfalvy alias Kiszely nevet kezd viselni. 1578 március 12-én Pozsonyban Rudolf király új adományt ad Benedekfalvára Benedekfalvy alias Kiszely Péternek, valamint unokatestvéreinek, Simonnak és Gáspárnak, valamint a Detrich, Luby, Dluholuczky és Andreánszky családok tagjainak. A család innen veszi az előnevét. Az 1583 évi megyei összeíráskor Benedekfalván az 1578 évi adományban részesült Péter, Simon és Gáspár birtokosok. Az 1754/55 évi országos nemesi összeírásban Liptó megyében a családnak már 13 tagja szerepel, valamint ugyanakkor Bereg, Gömör, Nógrád, Szatmár, Túróc és Zemplén megyékben is szerepel a család. A család fentieknek megfelelően az ország sok megyéjébe elszármazik. Az elköltözött családtagok számos esetben nyernek a megyétől nemesi bizonyítványt.
HLATKY CSALÁD - ANYAI ÁG

1642 november 14-én Bécsben III. Ferdinánd király címeres nemeslevelet ad Hlatky Jánosnak és fiának, Jánosnak. Kihirdeti 1643 augusztus 27-én (Bertalan nap utáni harmadnap) Nyitrán. (Másolatban Nob. IV. 311) Az 1678 évi megyei összeíráskor Kopcsányban János szerepel. Az 1725 évi megyei vizsgálatkor igazolják az Egbellen lakó Mihály nemességét, ki bemutatja az armálist és vallja, hogy ifjabb János fia, a szerző János unokája. A nemességszerző másik unokája, István Győr vármegyébe költözik, hol 1753 november 7-én kihirdeti nemességét és az 1754/55 évi országos nemesi összeíráskor fiával, Andrással ott szerepel. 1814 november 5-én Győr vármegye nemesi bizonyítványt ad János vingai lakosnak, melyet 1841 július 19-én Temes vármegye kihirdet. A család nemességét a magyar királyi belügyminiszter 26861/1925 számon igazolta. Schlichter családból Schlichter Lajos győri épitőmester 1906. márcz. 1. nemességének megerősitése s a Hlatky S. névhez való jogosultságának megállapitása mellett a „kopcsányi” előnév adományozásában részesült. Ugyanez adományoztatott 1907. márcz. 27. S. Gyula (Nyiregyháza) részére is.

Családi címerek