BELEZNAY CSALÁD - APAI ÁG
Beleznay család Somogy vármegye régi családja; ott fekszik ősi fészkük Belezna község, (Nagykanizsától 15 kilométerre délre),melyet már a XIV. században bírtak, s melytől nevüket is vették. A török időkben a Beleznayak is Vas és Sopron vármegyékbe húzódnak. A család őse András, ki II. Ferdinándtól új adományt nyert Pest vármegyében s innen ered a család későbbi virágzása. Unokája II János (szül. 1673., megh. 1754) II Rákóczi Ferenc alatt a kuruc seregben szolgált, s a nemzeti ügy bukásával a császáriakhoz pártolt. Mint tábornok nagy érdemeket szerzett 1735-ben a Pero-féle lázadás leverésében. Egyike volt azoknak, kik 1741. Pest megyében, legjobban buzgólkodtak a Mária Terézia védelmére gyűjtött csapatoknak szervezésében és begyakorlásában. Huszárezrede élén az 1742. hadjáratban tüntette ki magát, amidőn a porosz sereget annyira nyugtalanította, hogy az Brünn alól kénytelen volt elvonulni. Részt vett a Rajna melléki és belgiumi hadjáratokban is. Veje volt Grassalkovich Antal perszonálisnak. Unokája I. Sámuel (megh. 1818.) ifjú korában katonáskodott, később Pest vármegye táblabírája lett s mint ilyen 1800 okt. 30. báróságot, 1805 okt. 25. pedig grófi rangot nyert. Hasonnevű fia által agyonlövetett, melyért az vérpadra jutott. Barsy Zsuzsannától származott gyermekei közül Károly (szül. 1804., megh. 1846.) és Ferenc (szül 1812., megh. 1887.) 1848-49-iki honvédkapitány utódai élnek jelenben.
Beleznay – Czímer (NEMESI):
A régi nemesi czímer: kék pajzsban zöld mezőn jobbra fordult kétfarkú, ágaskodó oroszlán első lábait ragadozásra nyujtja. Sisakdísz: a koronából kinövő szembe fordult, háromtollas, vassisakos, aranygombos és prémes zöldruhás magyar vitéz, baljával csipőjére támaszkodik, jobbjában aranymarkolatú görbe kardot tart. Takarók mindkét oldalt kék-arany.
Beleznay – Czímer (BÁRÓI):
A bárói czímer: Négyelt pajzs, szívpajzszsal; ebben az ősi czímer: kék mezőben zöld alapon ágaskodó kétfarkú koronás arany oroszlány, előlábait ragadozásra tartva. A nagy pajzs: 1. és 4. vörös mezőben ezüst czölöp vörös liliommal megrakva; 2. és 3. ezüst sisakdíszek: 1 (középső) kinövő vassisakos magyar vitéz, arany gombos és prémes zöld ruhába öltözve, jobbjában kardot tart, balját csípőre támasztja (ősi czímer); takaró: arany-kék. 2. a szívpajzs balra fordult oroszlánya, kinövőleg. 3. kinövő fehér vadászeb, arany karikás kék nyakkötővel; e két sisak takarója: ezüst-vörös. Pajzstartók: két arany griff, baljában (jobbjában) ezüst-vörös zászlókat tartva.
Beleznay – Czímer GRÓFI):
A grófi czímer: Négyelt pajzs, koronás szívpajzszsal (mint fönt). 1. és 4. vörös mezőben ezüst czölöp vörös liliommal megrakva. az 1. első vörös osztályban természetes ugró szarvas befelé fordulva; ugyanilyen a 4. harmadik vörös osztályában. 2. és 3. ezüst mezőben vörös czölöp ezüst liliommal megrakva; a 2. harmadik és a 3. ezüst osztályában befelé néző, aranykoronás fekete egyfejű sas. Sisakdísz és takarók: mint előbb.
BELEZNAY JÁNOS TÁBORNOK
Pilisi Beleznay János (1673 körül – Pilis, 1754. október 27.) Pest vármegyei birtokos, kuruc ezredes, majd császári-királyi tábornok. Evangélikus kisnemesi családból származott, édesapja Beleznay János (†1720), édesanyja Pintér Magda volt. 1717. január 17-én feleségül vette Grassalkovich Zsuzsannát, s így Grassalkovich Antal sógora lett. Sajnos nem sokat tudunk arról, hogy hány gyermeke született, csak unokáját, Beleznay Sámuelt ismerjük név szerint.
A főnemesi cím elnyerésével a Beleznay család további emelkedése – amely Sámuel nagyapjának, Beleznay János altábornagy katonai sikereivel kezdődött és amely nagybátyja, Beleznay Miklós tábornoknak a protestáns egyházpolitika terén kifejtett jelentős tevékenységével folytatódott – biztosítva látszott. Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Biharmegyében György, Pestmegyében János, Somogymegyében Imre, Vasmegyében ugyancsak Imre vétettek fel az igazolt nemesek közé. 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor a Szatmár vármegyei Vállajon Belezny János igazolta nemességét. – A család grófi ága a főrendiháznak örökös jogon tagja.
LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMOK