KISZELY CSALÁD - ANYAI ÁG

Kiszely, Benedekfalvi Ősi birtokadományos család, amely közös törzsből származik a Bobrovniczky és a Középsőmalatini Pethő alias Kyszel családdal. Őseik Izumbar íjász és Hough kőfaragó, kik 1262-ben IV. Béla királytól Liptóvár aljában három ekényi földet nyernek adományba. Az adományt 1341 március 31-én Róbert Károly király megerősíti. Zsigmond király 1399. évi augusztus 11-én László fia Péter részére adományt ad Hadász birtokra Liptószentmiklóstól 15 kilométerre nyugatra, ma Bobrovnik, Szlovákia, honnan Benedek de Hadász a nevét veszi, majd a család 1438 óta a Kissel (Kyszel) családnevet kezdi használni. Benedek dédunokája Mihály birtokot szerez a Hauch Polkó utódai által alapított Benedekfalván (Liptószentmiklóstól 5 kilométerre keletre) és 1511 óta Benedekfalvy alias Kiszely nevet kezd viselni. 1578 március 12-én Pozsonyban Rudolf király új adományt ad Benedekfalvára Benedekfalvy alias Kiszely Péternek, valamint unokatestvéreinek, Simonnak és Gáspárnak, valamint a Detrich, Luby, Dluholuczky és Andreánszky családok tagjainak. A család innen veszi az előnevét. Az 1583 évi megyei összeíráskor Benedekfalván az 1578 évi adományban részesült Péter, Simon és Gáspár birtokosok. Az 1754/55 évi országos nemesi összeírásban Liptó megyében a családnak már 13 tagja szerepel, valamint ugyanakkor Bereg, Gömör, Nógrád, Szatmár, Túróc és Zemplén megyékben is szerepel a család. A család fentieknek megfelelően az ország sok megyéjébe elszármazik. Az elköltözött családtagok számos esetben nyernek a megyétől nemesi bizonyítványt.

KISZELY CSALÁD CÍMERE:

Kékben zöld dombon arany fészkén ülő, fiait saját vérével tápláló, kiterjesztett szárnyú fehér pelikán. Sisakdísz: pajzsalak. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.

Az 1583. évi megyei összeíráskor Benedekfalván az 1578. évi adományban részesült Péter, Simon és Gáspár birtokosok. Az 1754/55. évi országos nemesi összeírásban Liptó megyében a családnak már 13 tagja szerepelt, valamint ugyanakkor a család Bereg, Gömör, Nógrád, Szatmár, Túróc és Zemplén megyékben is szerepelt. A család a fentieknek megfelelően az ország sok megyéjébe elszármazott. Az elköltözött családtagok számos esetben nyertek a megyétől újabb nemességet, így 1797-ben Kiszely Pál, 1798-ban Kiszely Gáspár, 1799-ben Kiszely Mihály, 1800-ban Kiszely, másképp Kiszelyini Pál udvari ügyész, ugyanezen évben Kiszely János György tokaji gyógyszerész, 1804-ben Kiszely Mihály Trencsén és Nyitra megyei lakós, 1807-ben Boldozsár, 1810-ben Kiszely Mihály és Boldizsár,1811-ben Kiszely Judit, ugyancsak 1811-ben Kiszely Mátyás, 1812-ben Kiszely Pál, 1818-ban Kiszely Dániel, Esterházy herceg hivatalnoka, 1818-ban Kiszely Antal, 1832-ben Kiszely másképp Benedekfalvy Péter, 1835-ben Kiszely András Mars megyei knyazsici lakos, 1838-ban Kiszely János Hont megyei, terényi lelkész, 1840-ben és Kiszely Márton Hont megyei lakos. A Kiszely család a XVIII. század végén Benedekfalván, Királylehotán és Konszkán nagybirtokos család. A magyar királyi belügyminiszter a család tagjainak nemességét, 1901-ben pedig Kiszely Árpád liptói alispán 30 mezős ősfáját igazolta.

A mai Kiszely nevet viselők mind az egyetlen, a családját 1262-ig visszevezető Liptó és Árva vármegyei Kiszely-család leszármazottai, akik különböző időkben költöztek Felvidékről részben Szarvas, részben Eger, majd más magyar városokba és környékükre. A Kiszely családban hagyomány volt a sok fiúgyermek, akik közül az elsőszülött fiút jogra tanították, a másodszülttből katona lett, akit a hazának adtak. A feltehetően első nemesi oklevél eredeti példányát az Országos Levéltár őrzi.

 

LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMOK: